Az utolsó kép a Húsvéti buliról. Ez talán kicsit erősen tükrözi a buli végére elért hangulatot, amely ekkorra már a tetőfokára hágott. Az asztalon Spaten - mely "...Ma már csak emlék..." -, a kézben a szappanízű Borsodi (de legalább barna üveges).
A háttérben pedig Star narancsot reklámozó falinaptár díszeleg, mintegy ellensúlyozva és ugyanazzal az erővel kiemelve is az előtér dinamikus és egyben dramatikus hatását. 

A kézjelért a gyengébb idegzetűektől elnézést kérek... (a többit meg el kell viselni... :) )

Felhívnám a figyelmet a falon matyó hímzést imitáló, mákgubóba aplikált "A" betűs falidíszre, jelezve a "régió" (értsd város, mikortól is?) - ilyen szavakat nem is ismertünk akkoriban - egyedüli vállalatát, többünk akkori és későbbi munkahelyét.  (Szegény Kabay) 

A buli ezzel végetért, de az 1990-es esztendő még korántsem. Előttünk volt - s most van - a nyári szabadságok előtti hosszú hétvégék programjai, a nyári hevenyészés a Balaton parton, és persze egy fantasztikus szilveszter. 

Ha eddig untad, a következőket ne hagyd ki, mert frenetikus élvezetben lesz részed. Garantálom!

Egy kicsit lemaradtam a különféle események hatására, de most igyekszem behozni a lemaradást. A buli még nem ért véget, sőt. Egyesek nyomták a zsírt, mások bámulták a tévét, de volt, aki - hogy is fogalmazzak - ismerkedett... :)
A sör habos, mint az élet, meg keserű is, néha...

Igen gondterhelt a leányzó, mert "...Oly nehééééz, a választááás...".

Nos, ha senki nem emlékszik az eseményekre, akkor majd elmesélem én.

'90 tavaszán, Húsvétkor nem ez volt az egyetlen buli. Egy lépcsőházzal arrébb is tartottak éppen egyet. Mivel a két társaság jól ismerte egymást - sőt, testvérpárosok is voltak köztünk - természetszerüleg átjártunk egymáshoz. Az egyik ilyen kis társaság egy idő után autóba pattant (Skoda 120L ?) és elindultak a szomszéd településre...

Ha valaki tudja folytatni, tegye meg!

Na, azért nem volt ez a buli olyan szelíd. Itt egy kép ennek bizonyítékául.

Jó reggelt!

Jó képű fiatalok :) és bujdosók együtt, egy asztalnál. "Béke veled!"

A "hordóhasú" Fruzsina. Ha egy Bernáthegyi a szájába vette volna, elmehetett volna mentőkutyának. De azért szerettük. (Fruzsina a kutyus, nem a hölgy! :) )

"Figyu Galus..."

Na nem igaziból, csak a kornak megfelelően.

1990 Húsvétja. Na nem mintha a 89-es nyár után csönd lett volna körülöttünk. Nem, csupán erről maradt nekem néhány fotóm, emlékem.

Mivel "értelmiségi szülők gyermekei voltunk (vagyunk)", természetesen megadtuk a módját: öltöny, nyakkendő kötelező!

A megérkezések, vendégfogadások kavalkádja. Sok új arc, de ott vannak a régi ismerősök is.

Kicsit lapos, kicsit "értelmiségi". Pedig már túl voltunk a "video disco" korszakon.

Persze egy jó házigazda (lásd középen finom kockás öltönyben) gondoskodik a vendégek éhségéről is. Már nem emlékszem, hogy halászlé vagy gulyás volt a menü, de finom volt, az tuti.