1989. április 4. - A munkaszüneti napon becslések szerint 150 ezer magyar turista utazott vásárolni Ausztriába.

1989. április 19. - Az Ellenzéki Kerekasztal ülésén elhatározzák, hogy megkezdik a tárgyalásokat az MSZMP-vel. Kétoldalú megbeszéléseket szorgalmaznak a demokratikus átmenettel kapcsolatos jogszabályokról és az országgyûlési képviselô-választások idôpontjáról.

1989. április 25. - Megkezdôdik a Magyarországon állomásozó szovjet csapatok részleges kivonása.

1989. május - A Pekingben tüntetô és éhségsztrájkoló diákok az odalátogató Gorbacsovot éltetik.

1989. május - Személyi változások a kormányban: Horn Gyulát külügyminiszterré nevezik ki.

1989. május - A nagymarosi vízlépcsôépítés felfüggesztésérôl hozott kormánydöntést támogatva körülbelül 6000 ember vonul az Országház elé. A Duna-mozgalmak képviselôi átadják azokat az íveket, amelyekben újabb 40 ezer ember követeli népszavazás kiírását a beruházásról. Eközben a nagymarosi lakóterületi MSZMP alapszervezet képviselôi 78 500 aláírást visznek a parlament elé, követelve a nagymarosi beruházás befejezését.

1989. május 2. - A magyar–osztrák határon megkezdôdik a mûszaki határzár bontása.

1989. május 8–9. - Az MSZMP KB ülésén betegségére való tekintettel minden tisztségébôl felmentik Kádár Jánost.

1989. május 10. - Az Igazságügyi Minisztérium közzéteszi az 1956. december 20-a és az 1961. december 13-a között a bíróságok által halálra ítélt és kivégzett személyek névsorát.

1989. május 13. - A minisztertanács rendkívüli ülésén azonnali hatállyal felfüggeszti a nagymarosi vízlépcsô építését.

1989. május 18. - Az Ellenzéki Kerekasztal szervezetei levelükben megállapítják, hogy az MSZMP tárgyalási ajánlata pusztán propagandafogás annak fényében, hogy Grósz Károly kijelentette, a szabad választásokra legkorábban 6 év múlva kerülhet sor.

1989. május 22. - Horn Gyula külügyminiszter az MSZMP egri reformkörének vitáján, Szûrös Mátyás, az Országgyûlés elnöke pedig rádiónyilatkozatban jelenti ki, hogy Nagy Imre és mártírtársai politikai koncepciós per áldozatai lettek.

1989. május 30–június 2. - Az Országgyûlés elfogadja a népszavazásról és népi kezdeményezésrôl szóló törvényt, valamint az ún. átalakulási törvényt.

1989. június - Lengyelországban az ellenzék elsöprô gyôzelmet arat a parlamenti választásokon.

1989. június 4. - Kínában, a pekingi Tienanmen téren a hadsereg bevetésével vetnek véget a diákok többhetes tiltakozó megmozdulásainak.

1989. június 5. - A minisztertanács határozatai: A jóvátétel módozatairól törvényjavaslat készül. Ezentúl nem kell engedély könyvek és filmek megjelentetéséhez.

1989. június 11. - Nyilvánosságra hozzák a politikai egyeztetô tárgyalások megkezdésérôl szóló megállapodást, amely szerint a demokratikus átmenet megvalósítása, a politikai konfliktusok megoldása csak békés, erôszaktól mentes módon történhet, ezért egyetlen társadalmi szervezet sem rendelkezhet közvetlenül a fegyveres testületekkel.

1989. június 13. - Megkezdôdnek a Nemzeti Kerekasztal-tárgyalások: az MSZMP, az Ellenzéki Kerekasztal és az ún. harmadik oldal (társadalmi szervezetek, mozgalmak) részvételével.

1989. június 16. - Százezrek róják le a kegyeletüket a Hôsök terén, Nagy Imre és mártírtársai temetésén. Felolvassák a mártírok névsorát, Göncz Árpád nyitja meg a szertartást, Vásárhelyi Miklós, Rácz Sándor, Mécs Imre, Zimányi Tibor, Király Béla és Orbán Viktor mond beszédet. A temetôben a családtagok, harcostársak, barátok koszorúinak elhelyezése közben ismét felolvassák a kivégzettek névsorát, és lerakják a jövendô emlékmû alapkövét.

1989. június 19. - Romániában országszerte "röpgyûléseken tiltakoznak a dolgozók" a Nagy Imre-temetésen elhangzott "soviniszta-fasiszta-nacionalista" szónoklatok ellen.

1989. június 25. - Kalkuttai Teréz anya Magyarországra látogat. Az általa alapított rend megkezdi magyarországi tevékenységét.

1989. június 26. - A kormány állásfoglalást tesz közzé, miszerint jogutód nélkül megszûnik az Állami Egyházügyi Hivatal.

1989. június 27. - Krassó György vezetésével megalakul a Magyar Október Párt.

1989. június 28. - Rigómezôn több mint egymillió szerb emlékezik meg a csata hatszázadik évfordulójáról.

1989. június 29. - Országszerte békésen zajlik le reggel 7 és 9 óra között a Péter-Pál-napi aratási demonstráció. Csaknem 1000 tsz és állami gazdaság dolgozói vonulnak kombájnjaikkal és szállító jármûveikkel a fôútvonalakra, hogy így adjanak nyomatékot a gabonaárak 30 százalékos növekedését sürgetô kérésüknek.

Valahogy így teltek a nappalok a táborhelyen, a Mikes Kelemen utcában.

1989. január 1. - Bevezetik a munkanélküli segélyt.

1989. január 9. 20-22 százalékos, a gyógyszereknél 80 százalékos központi áremelés. Válaszul az áremelésekre 10 percre beszünteti a munkát több tízezer dolgozó Szabolcs-Szatmárban. Szolnok, Csongrád és Zala megye szakszervezeti vezetô testülete is tiltakozik.

1989. január 10–11. - Az Országgyûlés elfogadja a gyülekezési jogról szóló törvényt és az egyesülési jogról szóló törvényt, amely lehetôvé teszi a pártalapítást, de külön párttörvénybe utalja a részletes szabályozást.

1989. január 12. - Huszonöt alternatív szervezet közös nyilatkozatot ad ki, melyben követelik a Kossuth-címer visszaállítását.

1989. január 20. - Az elsô nyilvános tárgyalás az MDF és az MSZMP képviselôi között.

1989. január - George Busht beiktatják hivatalába.

1989. január 21. - Budapesten, továbbá 3 kelet-magyarországi településen állítanak föl menekülttáborokat a Romániából érkezôk számára.

1989. január 24. - Az Országgyûlésben megalakul a független képviselôk csoportja.

1989. január 26. - A minisztertanács ülésén a kormány kegyeleti intézkedésként hagyja jóvá Nagy Imre és kivégzett társai eltemetését.

1989. január 27. - Az Elnöki Tanács döntése szerint február 1-jétôl megszûnik az OTP és a takarékszövetkezetek monopóliuma a lakossági betétek kezelésére.

1989. január 28. - Pozsgay Imre a 168 óra címû rádiómûsorban kijelenti, hogy az általa vezetett történelmi albizottság a jelenlegi kutatások alapján népfelkelésnek minôsíti az 1956-os eseményeket. Nagy Imre szerepét vitatottnak ítéli.

1989. január 30. - A Világgazdasági Fórumról Svájcból hazatérô Grósz Károly kijelenti, hogy nem tudott a Pozsgay-nyilatkozat elôzményeirôl és körülményeirôl, és csak az MSZMP KB ítélheti meg az 1956-os események jellegét.

1989. február 5. - Megalakul a Magyar Máltai Szeretetszolgálat.

1989. február 10–11. - Az MSZMP KB ülése állást foglal a többpártrendszer bevezetése mellett, 1956-ot népfelkelésnek értékelik, amelyben végül felerôsödtek az ellenforradalmi tendenciák.

1989. február 13. - Németh Miklós kormányfô és Franz Vranitzky osztrák kancellár megegyeznek a mûszaki határzár felszámolásáról.

1989. február 14. - Khomeini Ajatollah felszólítja híveit az iszlám vallást "megszentségtelenítô" Salman Rushdie megölésére.

1989. február 15. - Elhagyják Afganisztánt az utolsó szovjet csapatok.

1989. február 20. - Az MSZMP KB kétnapos ülésén elfogadja az új alkotmányról szóló tájékoztatót, mely szerint a párt nem tart igényt arra, hogy vezetô szerepét rögzítse a készülô alaptörvény. A KB egy munkacsoportot bíz meg azzal, hogy a nemzeti kerekasztal-tárgyalások elôkészítése érdekében folytasson megbeszéléseket a különbözô politikai és társadalmi szervezetekkel.

1989. február 27. - A dunai vízlépcsô építésének azonnali leállítását követelô petíciót adnak át az Országgyûlés elnökének 124 ezer aláírással.

1989. február - Baracskán szabadon engedik a katonai szolgálatot korábban megtagadó s emiatt börtönbüntetésre ítélt 70 fiatalembert.

1989. március 7. - Rendkívüli állapotot vezetnek be Tibetben a kínai megszállás elleni tüntetések megtörésére.

1989. március 8. - Megjelenik az Igazság a Nagy Imre-ügyben címû kötet, melynek eredeti magyar kiadása 1959-ben Brüsszelben látott napvilágot. Megjelenik Kenedi János szerkesztésében A forradalom hangja, az 1956-os rádióadások szöveggyûjteménye.

1989. március 10. - Nyilvánosságra hozzák az MSZMP KB cselekvési programját. A dokumentumban a párt elhatárolja magát a korábbi vezetés hibáitól, és állást foglal a jogállam, az alkotmányos többpártrendszer, a szabad választások és a koalíciós kormányzat megteremtése mellett.

1989. március 15. - Tízezrek tüntetnek Budapesten. A Szabadság téren, a televízió lépcsôjén Cserhalmi György felolvassa a tüntetést szervezô ellenzéki szervezetek 12 pontját. A hivatalos tömegtájékoztatás, elsôsorban a televízió továbbra is hiányosan és torzítva számol be a tüntetésekrôl.

1989. március 22. - Az Országgyûlés elfogadja a sztrájkjogról szóló törvényt. - A Független Jogász Fórum kezdeményezésére megalakul az Ellenzéki Kerekasztal. - Salgótarjánban ledöntik Lenin szobrát.

1989. március 24. - Moszkvában tárgyal Grósz Károly és Mihail Gorbacsov. Szovjet részrôl megértéssel fogadják azt a javaslatot, hogy a kereskedelmi forgalomban térjenek át a dollárelszámolásra, világpiaci árakon.

1989. március 29. - A rákoskeresztúri köztemetô 301-es parcellájában megkezdôdik Nagy Imre, Gimes Miklós, Losonczy Géza, Maléter Pál és Szilágyi József jeltelenül eltemetett holttestének kihantolása. Kegyeleti okból csak a családtagok, a TIB képviselôi, a szakértôk, valamint Borics Gyula államtitkár vesznek részt az exhumáláson.

1989. március 31. - Az Elnöki Tanács módosítja a magánkereskedelemrôl szóló törvényerejû rendeletet, így a magánkereskedôk akár 500 alkalmazottat is foglalkoztathatnak.

"Nem is olyan rég, ha jól emlékszem még, játszottam egy gitáron..." 

Bár pár évvel korábban szerepelt a Táncdalfesztiválon, de a stílus évekkel később is fellelhető volt... :)

A napolaj - mellyel kezltük a lányokat - vagy Nívea vagy Fabulon volt. A kép pedig jól mutatja az akkori Balatoni hangulatot. Sörös és borosüvegek, gumírozott szövetmatracok, különféle pasztellszínekben pompázó törölközők és plédek.

(Ha van még képetek 89-ből, küldjétek!)

Persze, hogy azok voltunk, hisz akkor még javában használtuk a forint váltópénzeként. Úgy emlékszem, hogy 1999-ben vonták csak ki a forgalomból őket.

A tízfilléres a Nagy Magyar Békegalambbal, olajággal a csőrében. Magyar Népköztársaság, hírdette. A 20 filléres a soha megnem unt búzakalásszal. Persze 1990-től már Magyar Köztársaság állt rajta (a többin is, de azért a régiek is forgalomba voltak). Az 50 filléresen pedig a jó öreg Lánchíd volt.

Miután vagy 2 órámat elvette a freeblog, itt az ideje folytatni (Ezúton kérem a freeblog karbantartóját, hogy amennyiben 1 mód van rá, a nem hozzáférhető sablondolgokat ne verje szét időről időre, mert enyhénszólva is bosszantó. Köszike, puszika!)

No, miután kiderült, hogy hol is laktunk és hogy mi módon jutottunk oda néhány életkép. Ez tulajdonképpen az előzőek folytatása. Kicsit ferde, kicsit káoszos, de nagyon ott van. "Hahó Sajó!"

Nos, ez van. Ilyen volt a hely, ahol "álomra hajtottuk fejünket". Persze a láda sör jól látszik (kék címkés, talán Balatoni világos). Azt hiszem az volt az első, amit megvettünk. S, ami még látszik: paplan (hálózsák mutáns, avagy szüless szablocsba, s király leszel), gumicsónak (elengedhetetlen kellék egy "pálma, napfény, strandlabda" nyaraláshoz, bár a vizet nemigen látta), néhány pléd avagy pokróc (lásd paplan), 5 darab cipő (egészségesek voltunk, de mindíg akadt egy fölösleges darab), 1 pár papucs (nyaraltunk vagy mifene), 1 tekercs "egészségügyi papír" (talán a legfontosabb kellék), 2 gitár ("...mert zene nélkül nem élek én...") és borosüveg (BB természetesen).

És a zsíroskenyér. Csóró gyereknek többre nem tellik. Alig néhány nap után RZ eltünt napközben. Nagyon nem is kerestük, aztán estére kiderült, hogy merre járt. Munkát vállalt egy palacsintasütödében. Az ok prózai: elfogyott a pénze. Egész álló nap ott állt a sütödében - miközben mi vagy a parton fetrengtünk a hülyeségtől vagy a kemping bejáratától jobbra lévő vendéglátóhelyiséget látogattuk - és hol ízest, hol kakaóst, hol túróst tekert, csavart, sütött, pakolt kis apró papírtálcákra, a vevő igénye szerint. Ezzel megalkotta a "Nyaralvamunka fogalmát". Na, azért tőlünk is kapott: Nem hozott egy darab palacsintát sem.

Másnap este megjelent 2-3 darab ízes palacsintával. Voltunk vagy 9-en, 10-en. Gondolhatod.

Persze nem hagyhattuk ki, napközben meglátogattuk, hátha nekünk is marad néhány szakadt darab. Elhajtottak.

Felhívnám a figyelmet a háttérben látható két nagyon szocialista autóra: Trabant és Zsiguli (vagy Lada, de ez most már úgy is teljesen mindegy)

Jó étvágyat!

Folyt.köv. (mert még sok sok van)

(Ha van képed - mert miért ne lenne - vagy fényképed :), tárgyad, mittudomén, küldj mailt vagy jelezd a kommentben és felteszem, lefotózom, beszkennelem, berajzolom, stb.) 

Elnézést, de ez a nyamvadt freeblog szétverte a sablont. Cserélnem kellett. Minden más továbbra is elérhető...

Helyreigazítást kell tennem, mert 1989-ben valóban nem kerékpárral közelítettük meg a Balatont, hanem stoppal, vonattal, busszal.

Kiegészítésként pedig a kemping neve Kék Balaton volt.

A kemping nevére már nem emlékszem, de arra igen, hogy pár évre rá - talán 91-ben - hasonló utunk végén egy KÖJÁL által bezárt gazos terület lett. Itt laktunk, s hogy milyen állapotok között? Nos, inkább mutatom, mert egyszerűbb.

Balra a sínek, jobbra pedig az út. Mi pedig a kettő közé szorulva sok száz német, magyar, angol és ki tudja milyen nemzetiségű fiatallal sátrakban aludtunk. Illetve csak szó volt róla, merthogy itt kezdtük el a 24-48 órás vendéglátóhelység látogatást.

Kik is voltunk? Kisdobosok, őrstagok és vezetők, Úttörők, KISZ tagok, sőt Ifjú Gárdistát is játszottunk egy ideig. Na persze 89-ben már sok értelme nem volt a dolognak, de nem is nagyon érdekelt bennünket. Viszont jól ismertük a "...Miénk e-föld, erdő-mező, a kalász, s a virág ma nékünk terem..." részletű dalt sok egyébbel együtt.

Fiatalok voltunk - sőt még vagyunk is -, miénk volt a világ. Többen közülünk már dolgoztak, de volt középiskolás, főiskolás is köztünk. Érdeklődési körünk is más és más volt: környezetvédőtől a zenészeken keresztül az amatőr festőig minden.

S, most így reggelre egy egésznapot betöltő kép :)

Folyt.köv. (Sztorikat, egypercesek küldjétek!)

Csapjunk a közepébe. 1989 nyár. Július közepe-vége. Irány a Balaton! Hárman kerékpárral - ami azért nagy szó, hisz a "Magyar Tengertől" vagy 380 km-re éltünk. Szabolcsban. A többiek vonattal, mert az úgy kényelmes.

Hát igen. Szabolcsi gyerekek a világ másik végén. Pénteken délben indultuk T.vasváriból, egyenesen a Tanácsháza elől. Merthogy akkor még az volt. Még abban a csúnya átkosban kezdődött. Persze még 89 előtt, de ez most nem érekes. Az akkori Tanácselnök persze Polgármester lett, bár épp most nyugdíjjazta magát.

Szóval péntek 12 óra. Három 18 éves ifjú (Istenem, ez nem is igaz!!!) felpattant a régi jó csepel kerékpárjára (A 10 sebességes akkor még jelentett valamit. Olyan volt, mint a 3 és az 5 csíkos Adidas.) és elindult a nagy magyar Balaton felé, hogy ott kiélvezze a nyár minden adományát...

Első este, kb. 8-ra már T.füredre értünk, ahol a megtett 80 km utáni néhány söröcske, hát hogy is mondjam(?), szóval földhözvágott bennünket. Mit nekünk szúnyog, aludtunk, mint a tej.

Másnap a reggeli indulás a szokásos keservvel indult, de azért mégis csak sikerült. Menni kellett, mert vasárnapra Siófokra kellett érnünk. Így aztán egyhuzamban - jónéhány pihenővel - Kecskemétig nyomtuk. Ez vagy 140 km. Általában mindíg ez volt a vízválasztó mindenkinek (merthogy nem ez volt az első és az utolsó utunk, de erről majd később), s útközben a többiek leheltek életet az elcsigázottba. Volt már vagy éjfél is, mire odaértünk. Mindenki kifeküdt.

Vasárnap reggel. Fájó izmok, düllet szemek, de menni kell. Előttünk 160 km. Ami önmagában nem is lenne probléma - de jó most ezt így leírni, bezzeg akkor... -, de kecskemét után egy röpke 40 km-es szakasz van, amely, ha hiszed, ha nem, egyetlen 5 fokos kanyarral rendelkezik valahol a közepén. Jobb oldalon kukorica, bal oldalon búza. Ja! Néha azért megcserélődik. A nap persze átkozottul sütött. Kész emberkínzás. Azért megtettük. 89-ben is.

A nap hátralevő része fáradtsággal teli módon telt. A Somogyi dombság a pusztához szokott gyereknek nem egy egyszerű eset. Kínlódva, sötétben valamikor éjfél körül azért begurultunk a kempingbe.

A másnap már a parton talált bennünket, és azt hiszem, ez volt az utolsó nyár, amikor még láttuk a vizet.

Folyt.köv.